2016. április 24.

Életjel

Sziasztok Drágáim!

  Már említettem az előbbi bejegyzéseimben, hogy érettségi előtt állok, már tényleg a küszöbén toporgok, ezért csak kevés időm jut azokra a dolgokra, amit igazán szeretek csinálni, így például az írásra is. Persze ez nem jelenti azt, hogy teljesen abbahagytam, hiszen folyton kisebb részekkel egészítem ki a következő fejezetet - ami várhatóan május közepén érkezik - illetve novellákat is írok, amik szintén a Rush világán alapulnak. Egy olyan projektbe vágtam bele, amiben egy novellafüzéren keresztül mutatom be szereplőink múltjának egy-egy szegletét. A novellák magukban hordozzák a történet megbotránkoztató stílusát, a szarkasztikus modorát és a saját, olykor szubjektív véleményemet. Az első ilyen novella A Svindler címet viseli majd és Lex Callaghan lesz a főszereplője. De mielőtt megosztanék Veletek egy kis részletet a műből, szeretnék köszönetet mondani a támogatásotokért és a kitartásotokért! Nagyon hálás vagyok Nektek mindenért, köszönöm, hogy értékelitek a munkám és hamarosan mindenkinek válaszolni is fogok a chatben, illetve hozzászólásban is. Most pedig egy kis kedvcsináló. Jó étvágyat hozzá! :) 

  Mikor azt hiszed, ennél rosszabb már nem történhet, életed legnagyobb tévedését követed el. Mert a pöcegödör, amiben a fejbúbodig szarosan pancsolsz, egyre inkább megtelik mocsokkal. Önmagad áltatásával csak mélyebbre és mélyebbre süllyedsz a bűzhödt szutyoktengerben, mikor pedig levegőt cserélnél, mert lassan megfulladsz, vaskos kezek nyomják vissza felbukkanó fejedet.
  Baszhatod az egészet, én mondom. Ez nem egy aprólékosan megszerkesztett forgatókönyv színes egyéniségekkel, a főszerepet sem egy visszataszítóvá maszkírozott Jhonny Depp játssza. Nincs helyes útra térés, megjavulás, vagy Isten megtalálása egy sivár lepratelep közepén. Csak te magad vagy, összekuszált gondolataid és a közelgő halál. Mert hibákat követtél el. Nem feltétlenül tehetsz róla. Óvodában még tűzoltó vagy rendőr szerettél volna lenni, nem kismacskákat beleztél ki apád bicskájával.
  De az élet csúnyán kibabrált veled. A pénz uralkodik, és ha nincs, te pedig nem vagy elég szorgalmas, egy társadalom által elismert munkához, azonban túl nagyra tartod magad ahhoz, hogy más szutykát takarítsd, vagy seggét nyald tisztára, akkor bekopogtatsz a pokol kapuján. És ott nem Vergilius és Beatrice mosolyog rád, meg vezetnek körbe, hogy végül eljuss a boldogság Szent Gráljához. Nem-nem. Egy kivénhedt, sörhasat növesztett, gyér szakállú behemót nyit ajtót, kezében habzó sör, arcán döbbenet. A főnökhöz jöttél – mondod te. – Egy újabb félnótás – világosodik meg ő, de arca nem derül fel.
 Körbenézel, hogy hányan láttak eltűnni a bérház hatalmas faajtaja mögött és megkönnyebbülten nyugtázod, hogy egy fekete macskán kívül más nem leleddz a forróságtól szinte düledező ódon épületek között. Hacsak a macska nem alakváltó boszorkány, nincs mitől aggódnod. 

Nincsenek megjegyzések:

Megjegyzés küldése